Ismerkedés a Proxmox szerverrel

Amikor az új szerverem megérkezett, az első kérdés az volt, mit telepítsek rá. Egy sima Linux is működött volna, de tudtam, hogy nem egy, hanem sok szolgáltatást szeretnék futtatni rajta, és nem akartam, hogy ha az egyik elromlik, magával rántsa a többit. Így esett a választás a Proxmoxra.

Mi az a Proxmox?

A Proxmox VE (Virtual Environment) egy ingyenesen használható, nyílt forráskódú rendszer, amellyel egyetlen fizikai gépen több, egymástól elkülönített „gépet” futtathatunk. Az alapja a Debian Linux, a mostani, 9-es verzió a Debian 13-ra épül. Két technológiát egyesít: a teljes virtuális gépekhez a KVM-et, a könnyebb konténerekhez az LXC-t. Mindezt egy webes felületről kezeljük, a böngészőből, bármelyik gépről a hálózaton.

Fizetni csak akkor kell érte, ha valaki a vállalati frissítési csatornát vagy a hivatalos támogatást szeretné. Otthonra és kisebb környezetbe az ingyenes változat teljesen elég.

Virtuális gép vagy konténer?

A kettő közötti különbséget egy hasonlattal a legkönnyebb elmagyarázni.

A virtuális gép olyan, mint egy külön ház a telken: saját alapokkal, saját falakkal, saját fűtéssel. Mindent maga csinál, ezért bármilyen operációs rendszer futhat benne, akár Windows is, de több erőforrást is igényel.

Az LXC konténer inkább egy lakás egy társasházban. Az alapot, a tartószerkezetet, vagyis a Linux kernelt a lakók közösen használják, de mindenkinek saját, zárható lakása van. Emiatt a konténer sokkal kevesebb memóriát és processzort fogyaszt, és másodpercek alatt elindul. Cserébe csak Linux futhat benne, Windows nem.

A Proxmox a konténereket alapesetben úgynevezett „unprivileged” módban futtatja: a konténer belsejében lévő rendszergazda kívülről nézve egy jogosultságok nélküli felhasználó. Ha egy konténerben valami rosszul sül el, az nem jut át könnyen a gazdagépre.

Mi fut nálam?

Ma 17 konténer és 2 virtuális gép fut ugyanazon a gépen. Néhány a teljesség igénye nélkül:

• fotókezelő, ami a fényképeimet rendezi és menti,
• okosotthon-vezérlő,
• automatizáló rendszer, amely az ismétlődő feladatokat végzi helyettem,
• médiaszerver,
• fájlszerver és a mentések,
• egy játékszerver,
• egy helyi, saját gépen futó AI-kiszolgáló.

Mindegyik a saját konténerében él. Ha az egyiket frissítem vagy újratelepítem, a többi észre sem veszi.

Mennyire nehéz telepíteni?

Maga a telepítés meglepően egyszerű. A Proxmox oldaláról letöltjük a telepítőt, pendrive-ra írjuk, és a gépet erről indítjuk. A telepítő néhány kérdést tesz fel: melyik lemezre kerüljön a rendszer, mi legyen a jelszó és az e-mail-cím, és milyen hálózati beállításokat kapjon a gép. Utána a gép újraindul, és a böngészőből a gép címén, a 8006-os porton már el is érhető a kezelőfelület.

Egy apróság, ami elsőre sokakat megzavar: ha nincs előfizetés, a felület belépéskor figyelmeztet erre. Ez nem hiba, a rendszer ettől függetlenül teljes értékűen működik.

A nehezebb rész nem a telepítés, hanem ami utána jön: átgondolni, hogyan legyenek felosztva a lemezek, hogyan menjen a hálózat, és főleg, hogyan legyenek mentve a konténerek. A Proxmoxban beépített mentés van, érdemes az első naptól beállítani.

Amit menet közben tanultam

Nem volt minden zökkenőmentes, és szerintem ezek a tapasztalatok a leghasznosabbak.

Nem minden frissítés jó frissítés. Egyszer egy kernelfrissítés után akadozni kezdett a gépre kötött TV-vevő. Visszaálltam az előző kernelre, és azóta rögzítve van, amíg nem jön olyan verzió, amelyik megjavítja. A Proxmoxban ez szerencsére egyszerű: a régi kernel ott marad, és vissza lehet rá állni.

A külső eszközök is okozhatnak gondot. Egy újraindítás egyszer azért akadt el, mert egy USB-n csatlakozó eszköz, a gép előlapi kijelzője nem engedte leállni a rendszert. A kijelzőt vezérlő, nem hivatalos szoftvert azóta eltávolítottam, és a gond megszűnt.

A tanulság mindkettőből ugyanaz: ha valami nem működik, nem biztos, hogy a legutóbb módosított dologgal van a baj. Érdemes a naplót elolvasni, mielőtt bármit átírunk.

Kinek ajánlom?

Mindenkinek, akinek egynél több szolgáltatásra van szüksége, és nem akar mindegyikhez külön gépet. Otthonra, hobbiprojektekhez és kisebb cégeknek is. Egy kisvállalatnál ugyanígy elfér egy gépen a fájlszerver, a mentés, az ügyviteli program szerverrésze és néhány belső alkalmazás. Ennek a beállításában és üzemeltetésében is tudok segíteni.

A telepítés maga nem bonyolult, a jó beállítás és a karbantartás viszont tapasztalatot igényel. Ha ebben segítség kell, keressen meg nyugodtan.

Források: Proxmox VE áttekintés, Proxmox VE 9.0 megjelenés, Linux Container a Proxmox wikiben.