Informatikai biztonság az irodában: a munkatársak szokásai

Az informatikai biztonság az irodában a munkatársak szokásain múlik: zárolt gép, jó jelszó, óvatosság a gyanús levelekkel és gyors jelzés baj esetén.

5 perc olvasás

Otthon elzárjuk a gázt, bezárjuk az ajtót, és a kulcsot a zsebünkben tartjuk. Az irodában a gépekkel ugyanennyi gondosság kellene, mégis gyakran nyitva marad a képernyő, a jelszó cetlin lóg a monitoron, és egy sürgetőnek tűnő levél linkjére gondolkodás nélkül kattintunk. Az informatikai biztonság nagy része nem drága eszközökön, hanem a munkatársak napi szokásain múlik. Nézzük meg, melyek ezek a szokások, és mit tehetünk, ha mégis baj történik.

Lánccal és lakattal lezárt laptop
Kép: Santeri Viinamäki, Wikimedia Commons (CC BY-SA)

Informatikai biztonság: miért a munkatársak szokásai számítanak

A telefon, a laptop és a táblagép fontos céges adatokat tárol. Ha egy bűnöző hozzáfér egy ilyen eszközhöz, vagy egy közösen használt géphez, például a tárgyaló táblagépéhez, akkor:

  • láthatja a cég és az ügyfelek bizalmas adatait;
  • megváltoztathatja a jelszavakat, és átveheti a fontos fiókokat;
  • anyagi kárt okozhat, és ronthatja a cég hírnevét;
  • vásárolhat a cég online fiókjaival.

Ezért minden eszközt zárolni kell, azokat a saját telefonokat és laptopokat is, amelyeket a munkatársak munkára használnak. A zárolás olyan, mint a bejárati ajtó bezárása: nem állít meg minden veszélyt, de a legtöbb támadást sokkal nehezebbé teszi. A telefonokra és a táblagépekre ez különösen igaz, mert ezek kikerülnek az irodából, így nagyobb eséllyel vesznek el, vagy lopják el őket.

Ezek a szabályok akkor működnek, ha mindenki érti, mit véd velük: a saját munkáját, a kollégáit és az ügyfeleket. Egyetlen nyitva hagyott gép vagy egy óvatlan kattintás az egész irodát érintheti.

Zárolt gép, erős jelszó, naprakész programok

Ha felállunk a géptől, zároljuk le. Windowson ehhez elég a Windows billentyű + L. A feloldáshoz 6 számjegyű PIN-kód (Personal Identification Number, személyes azonosítószám) vagy erős jelszó kell; ennél is jobb az ujjlenyomat vagy az arcfelismerés, Windowson a Windows Hello. Közösen használt eszközön emellett PIN-kódot vagy jelszót is be kell állítani, hogy a többiek is fel tudják oldani.

A jó PIN-kód és jelszó szabályai:

  • minden eszközhöz más PIN-kód vagy jelszó tartozzon;
  • kerüljük a könnyen kitalálhatót, például a 123456-ot;
  • a gyári alapjelszót cseréljük le;
  • ne használjunk közismert, a bűnözők által elsőként kipróbált jelszót;
  • ne alapozzuk személyes adatra: születési dátumra, a háziállat vagy a családtagok nevére;
  • nehezen feltörhető jelszó lesz három véletlenszerű szóból;
  • a jelszó leírható, ha biztonságos, mások elől elzárt helyen tartjuk. A monitor szélére ragasztott cetli nem ilyen hely.

A szokásokhoz a frissítés is hozzátartozik. Az eszközöket, a rajtuk futó programokat és a böngészőt naprakészen kell tartani, mert a frissítés javítja azokat a hibákat, amelyeken keresztül a bűnözők bejuthatnak a gépre. Egyes böngészők csak az újranyitás után telepítik a frissítést, ezért időnként zárjuk be és nyissuk meg őket újra. Amelyik gép vagy program már nem kap frissítést, azt le kell cserélni; nem kell a legújabb modell, csak olyan, amelyik még támogatott. A nem használt alkalmazásokat töröljük, újat pedig csak hivatalos áruházból vagy a gyártó webhelyéről telepítsünk. Érdemes azt is megnézni, be van-e kapcsolva a vírusvédelem és a tűzfal, mert egy korábbi felhasználó kikapcsolhatta. Több gépnél a frissítéseket és a vírusvédelmet a külső rendszergazda is átvállalhatja.

Gyanús levél, hívás, felugró ablak: mit tegyünk

A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ szerint a vállalkozások elleni kibertámadások 85 százaléka csaló e-maillel kezdődik. Az adathalász üzenet megbízható szereplőnek, például banknak, szolgáltatónak vagy munkatársnak adja ki magát, és gyors cselekvésre sürget. A gyakori árulkodó jelek:

  • elírt feladócím;
  • általános megszólítás, például „Tisztelt Ügyfelünk”;
  • ismeretlen webhelyre mutató link;
  • helyesírási és nyelvtani hibák, rossz minőségű vagy furcsa logó;
  • sürgetés: azonnal cselekedni kell, különben büntetés jön, vagy elvész a fiók;
  • váratlan link vagy melléklet, amely bejelentkezést vagy adatok megadását kéri.

A meggyőző külső nem bizonyítja, hogy az üzenet valódi. Kétség esetén a szervezetet a hivatalos webhelyén szereplő elérhetőségen kell felkeresni, nem az üzenetben kapott számon vagy linken. Ha ismerőstől érkezik váratlanul egy fájl, megnyitás előtt más úton kérdezzük meg, tényleg ő küldte-e. A jelszavak mellé érdemes bekapcsolni a kétlépcsős azonosítást is.

A telefonos átverés ugyanígy működik. A Microsoft hiba- és figyelmeztető üzenetei soha nem tartalmaznak telefonszámot, a Microsoft nem kezdeményez kéretlen hívást technikai támogatás miatt, és soha nem kér fizetést kriptovalutával vagy ajándékkártyával. Ha ilyen hívás érkezik, tegyük le a telefont, és senkinek ne adjunk távoli hozzáférést a géphez. Ha egy felugró ablak egy szám felhívását kéri, ne hívjuk fel, hanem zárjuk be a böngészőt, ha kell, az Alt+F4 billentyűkombinációval, szükség esetén pedig indítsuk újra a gépet.

A támadás gyakran csendben kezdődik: furcsa levelek a postafiókban, az ügyfelek olyan e-mailt kapnak tőlünk, amelyet nem mi küldtünk, ismeretlen bejelentkezési értesítés érkezik, a gép lassan vagy szokatlanul viselkedik, vagy jogosulatlan utalás megy ki a számláról. Ezeket a jeleket komolyan kell venni, és azonnal jelezni kell. Aki rákattintott egy gyanús linkre, megadta a jelszavát, vagy távoli hozzáférést engedett egy csalónak, annak nem eltitkolnia, hanem szólnia kell: az érintett jelszavakat meg kell változtatni, a csaló által kért programokat el kell távolítani (a kéretlen programok eltávolítása szervizmunkaként is kérhető), a gépet teljes vizsgálattal ellenőrizni kell a Windows biztonság alkalmazásban, kártyás fizetésnél pedig értesíteni kell a kártyaszolgáltatót. Ahogy tűz esetén is tudja mindenki, mi a dolga, a cégnek is legyen terve arra, ki mit tesz, ha informatikai támadás éri.

Így erősítjük az informatikai biztonságot rendszergazdaként

A szokásokat a munkatársaknak kell betartaniuk, a technikai hátteret viszont havidíjas rendszergazdaként mi tartjuk rendben. Minden csomagunk tartalmazza:

  • a gépek, a hálózati tároló és a hálózat folyamatos figyelését (monitoring);
  • a Windows-frissítések telepítését és a vírusvédelem karbantartását;
  • a munkához használt programok, például a könyvelőprogram frissítését;
  • a felhasználói és e-mail fiókok kezelését (Microsoft 365, Google);
  • a mentések havi ellenőrzését.

Az Iroda és a Prémium csomagban az új munkatárs gépét is mi állítjuk be, a Prémium csomag pedig éves informatikai biztonsági átvilágítást is tartalmaz. A hibát telefonon lehet jelezni, és a vizsgálatát távolról vagy a helyszínen kezdjük el. A javítás után érthetően elmagyarázzuk, mi okozta a hibát, és hogyan kerülhető el legközelebb, így minden eset egy újabb jó szokást erősít. A szolgáltatás havidíjas, így előre tervezhető költség, hűségidő nincs: a szerződés 30 napos felmondási idővel, indoklás nélkül felmondható.

A csomagok a cikk írásakor 35.000 Ft / hó-tól érhetők el, tartalmukat és áraikat a rendszergazda szolgáltatás oldalán mutatjuk be.

Kép: Santeri Viinamäki, Wikimedia Commons (CC BY-SA), forrás

Forrás: Bezárjuk az ajtót, és a gépet? Biztonsági szokások az irodában (Hivatalos dokumentáció: support.microsoft.com, www.ncsc.gov.uk)

  • informatikai biztonság
  • adathalászat
  • jelszó
  • rendszergazda
  • kkv informatika
Megosztás:FacebookLinkedIn
Blog

További cikkek

Segítséget kérek

Elromlott valami a gépén, a hálózatán, a levelezésében vagy a weboldalán? Írja le, és hamarosan jelentkezünk.

Mennyire sürgős?
vagy hívjon: 06 70 152 5030