DNS és DDNS: mi a különbség, és mire jó?

Amikor az otthoni szerveremen elindultak az első szolgáltatások, jött a kérdés: hogyan érem el őket otthonról kívülről is, egy megjegyezhető néven? A válasz két betűszó, a DNS és a DDNS. Sokan összekeverik őket, pedig egészen mást csinálnak.

Mi az a DNS?

Az interneten minden gépet egy szám, az IP-cím (IP: Internet Protocol) azonosít. Ezt senki sem akarja fejben tartani, ezért nevet használunk, például itgazda.hu. A DNS (Domain Name System, tartománynévrendszer) az a rendszer, ami a névhez megmondja a hozzá tartozó IP-címet. Olyan, mint egy telefonkönyv: beírjuk a nevet, és kikeresi a számot.

A weboldalaknál ez a cím általában évekig nem változik. A tárhelyszolgáltatónál egyszer beállítjuk, és kész.

És mi a DDNS?

Otthon más a helyzet. A legtöbb lakossági internet-előfizetés dinamikus IP-címet kap, vagyis a szolgáltató időnként újat oszt ki. Nálam is így van. Ha a telefonkönyvben a régi szám marad, a név rossz helyre mutat, és a szolgáltatás elérhetetlenné válik.

A DDNS (Dynamic DNS, dinamikus DNS) ezt oldja meg: egy kis program figyeli az aktuális címet, és ha változik, magától frissíti a DNS-rekordot.

Hogyan csinálom én?

A domainjeim egy tárhelyszolgáltatónál vannak, és a tárhely kezelőfelülete tud DDNS-t: minden aldomainhez ad egy egyedi frissítő címet. A szerveremen egy rövid szkript percenként meghívja ezeket, így ha a cím megváltozik, legfeljebb egy perc múlva minden név újra a jó helyre mutat. Jelenleg nyolc aldomaint frissítek így.

Amikor a DDNS sem segít

Van, ahol a DDNS önmagában kevés. Egyes szolgáltatók több előfizetőt tesznek egy közös nyilvános cím mögé (ezt CGNAT-nak, azaz Carrier-Grade NAT-nak hívják; NAT: Network Address Translation, hálózati címfordítás). Ilyenkor a kapott cím nem csak a miénk, így kívülről nem lehet közvetlenül elérni az otthoni gépet, akármilyen jól frissül a név. Ezt érdemes még a beállítás előtt megnézni, nálam szerencsére saját nyilvános cím van.

Otthon, a belső hálózaton pedig egy saját DNS-szerver fut, ami ugyanarra a névre a belső címet adja vissza. Így otthonról is ugyanazzal a névvel érem el a szolgáltatásokat, és a forgalom nem megy ki feleslegesen az internetre.

Kinek hasznos ez?

Mindenkinek, aki otthonról vagy az irodából szeretne elérni valamit kívülről: egy NAS-t (Network Attached Storage, hálózati adattároló), egy kamerarendszert, egy távoli asztalt vagy egy saját szervert. Ha ebben segítség kell, a hálózat beállítását és a szerverek üzemeltetését is vállalom.