IT-biztonság a mindennapokban

Frissítések, jelszavak, kétlépcsős azonosítás, gyanús levelek és mentés: öt egyszerű szokás, amivel otthon és a cégnél is sokkal nagyobb biztonságban vannak az adataink.

2 perc olvasás

Az IT-biztonságról sokaknak a hackerfilmek jutnak eszükbe, pedig a mindennapokban a legtöbb baj egészen hétköznapi okból történik: egy elmaradt frissítés, egy mindenhol használt jelszó, egy elhamarkodott kattintás vagy egy lemez, ami egyszer csak felmondja a szolgálatot. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással ezek nagy része megelőzhető.

1. Frissítsünk rendszeresen

A frissítések nem csak új funkciókat hoznak, hanem ismert biztonsági hibákat is javítanak. Egy javítás megjelenése után a hiba már nyilvános, ezért a nem frissített gép könnyebb célpont. A Windows, a böngésző, a telefon és a router frissítése egyaránt fontos. A routert sokan elfelejtik, pedig ez áll az egész otthoni hálózat kapujában.

2. Minden oldalra más jelszó

Ha egy weboldalról kiszivárognak a jelszavak, a támadók ugyanazzal a párossal más szolgáltatásokba is megpróbálnak belépni. Ha mindenhol ugyanaz a jelszó, egyetlen szivárgás mindent kinyit. Egy jelszókezelő program megoldja, hogy ne kelljen fejben tartani: elég egy erős jelszót megjegyezni, a többit ő generálja és tárolja.

3. Kapcsoljuk be a kétlépcsős azonosítást

Ahol lehet, az e-mailnél, a banknál és a közösségi oldalaknál mindenképp, érdemes bekapcsolni. Így a jelszó önmagában kevés a belépéshez, kell hozzá a telefonunk is.

4. Gyanakodjunk a sürgető levelekre

Az adathalász levelek jellemzően sürgetnek: „azonnal lépjen be, különben letiltjuk”, „csomagja vár, fizesse ki a vámot”. Ilyenkor ne a levélben lévő linkre kattintsunk, hanem nyissuk meg magunk a szolgáltató oldalát vagy alkalmazását, és ott nézzük meg. A bank soha nem kéri e-mailben a jelszavunkat.

5. A mentés, amiről mindig csak utólag jut eszünkbe

Ezt most saját bőrömön tapasztaltam. A napokban tönkrement az egyik merevlemez a szerveremben, épp az, amelyik a mentéseket tárolta. Az eredeti adatoknak nem lett bajuk, a mentéseket pedig átköltöztettem egy új lemezre. De jól mutatja, hogy bármelyik lemez bármikor tönkremehet, és a mentést hordozó lemez sem kivétel.

Erre jó a 3-2-1 szabály:

A 3-2-1 mentési szabály: három példány, két különböző eszközön, egy másik helyen
Három példány, két eszközön, ebből egy másik helyen.
  • 3 példányban legyen meg az adat (az eredeti és két mentés),
  • 2 különböző eszközön,
  • 1 másik helyen, például felhőben vagy egy másik épületben.

A mentést pedig időnként ellenőrizni is kell: egy mentés csak akkor ér valamit, ha vissza is lehet állítani belőle.

Nem kell mindent egyszerre

Ha ez sok egyszerre, kezdjük a mentéssel és a jelszavakkal, ezek adják a legtöbb biztonságot a legkevesebb munkával. Cégeknél pedig érdemes rendszeresen ránézni a gépekre, a frissítésekre és a mentésekre. Ha ebben segítség kell, rendszergazdai munkát és NAS-alapú mentési megoldást is vállalok.

  • biztonság
  • jelszó
  • mentés
  • adathalászat
Blog

További cikkek

Tudtátok, hogy most már tanár úr?

Szekrényi Péter, azaz Pedro óraadó tanár lett az Óbudai Egyetemen. A legfrissebb beszélgetésében arról volt szó, ott tartunk-e már az általános mesterséges intelligenciánál, és mitől lehet valóban veszélyes. Összefoglaló a videóról.

Elfárad az AI? Mi az a kontextusablak?

Egy hosszú beszélgetés végére az AI mintha elfelejtené, amit az elején megbeszéltünk. Nem fárad el, de a munkamemóriája véges. Mi az a kontextusablak, és hogyan dolgozzunk vele okosan?